Márvány-sziget 1.53

A Márvány-sziget egy török sziget a Márvány-tengeren, a Dardanellák közelében. A Márvány-tenger legnagyobb, Törökország második legnagyobb területű szigete. A Marmara körzet központja. Borászatáról, halászatáról, valamint jelentős márványbányászatáról nevezetes. Impozáns partján túl történelmi emlékei is növelik értékét.EtimológiaAz ókorban Proikoneszosz-nak (Προικόνησος) illetve Prokonneszosz-nak (Προκόννησος) nevezték. Latinizált formája: Proconnesus. Mai elnevezését legjelentősebb ásványkincséről, a márványról kapta. A konstantinápolyi Hagia Szophia egyes részei is a szigetről kitermelt márványból épültek.TörténelmeAz i. e. 8. században jelentek meg az első ión telepesek a korai görög gyarmatosítás során. Számos legenda és történet kapcsolódik a szigethez, többek között Ianussal és az Argonautákkal kapcsolatban. I. e. 493-ban egy föníciai flotta harcolt Dareiosz perzsa királlyal a sziget mellett, i. e. 410-ben pedig Alkibiádész hódította meg Athén számára.Diocletianus császár a manicheizmust az ellenséges perzsáktól származó „rút és visszataszító vallást” üldözendőnek nyilvánította, követőinek egy részét kivégeztette, többeket pedig a sziget kőbányaihoz rendelt kényszermunkásnak. Nagy Konstantin császár idején az új fővárosból, Konstantinápolyból sok arisztokrata települt ki és épített magának impozáns palotákat, a legnagyobb magához a császárhoz köthető, akit számos nemes, katona, kereskedő és szolga követett a szigetre. A császár itt alapította meg Európa első kolostorainak egyikét.