Noritaotthonbolt 3.22

2013 júliusában valóra vált egy álom. Egy álom ami újabb álmokat szült. Kanyargós utak és nehéz évek voltak mögöttem, nevezhetjük tanuló éveknek is. Nem voltak mindig szépek, de kerestem bennük mindig a jót! És ez a fontos, meglátni a szépet, a rossz dolgokban is. Elindulni, és hinni. Leginkább magunkban. Létre akartam hozni valamit, ami maradandó. Egy helyet, ahol otthon érezheti magát aki betér, és aki többet visz majd haza egy egyszerű vásárlásból megszerzett árunál. A szívemmel ezzel a vággyal vágtam bele a boltocskám létrehozásába. Szenvedélyesen, gyerekkorom óta szeretem a textileket. Alkotni belőlük olyan, mintha egy álmot varrnék kézzel fogható formába. Válogatok, gyűjtögetek, vadászok, kivárok, szebbnél szebb, különlegesebb anyagokra. Mindehhez még hozzá jönnek, a csipkék, a szalagok, a gombok, a cérnák, a fonalak. Az elkészült terméket sokszor veszem a kezembe, sokszor simogatom végig a szemeimmel. Hozzám nőnek, az enyémek amíg készülnek, ezért amikor gazdára lelnek, nem csak őket viszik haza, hanem kicsit a szívemet is.

Saját kézzel, szívvel-lélekkel!

A bolt sok új barátot adott, sok jó embert ismerhettem meg. Sokan közölük kézművesek, akiknek a termékeit ma már ugyanolyan jó szívvel tudom árulni, mintha csak az enyém lenne.