Margit-sziget 5.41

A Margit-sziget a Duna egyik szigete Budapest területén, Margitsziget néven (egybeírva) a főváros egyik városrészét alkotja. 2013. július 20-ig Budapest XIII. kerületéhez tartozott, azóta a főváros közvetlen igazgatása alá tartozik.Néhány szállodát, vendéglátó-ipari egységet, sportlétesítményt illetve a Margit-szigeti víztornyot leszámítva épület nincs rajta, mivel az egész sziget tulajdonképpen egy hatalmas park, voltaképpen a fővárosiak óriási parkja középkori szakrális építészeti emlékekkel, szoborsétányokkal, kisebb tavakkal. A gépjárműforgalom – autóbuszok és taxik kivételével – tilos, várakozásra az Árpád hídról megközelíthető parkoló szolgál. A 2011-es népszámlálás szerint a sziget lakónépessége 3 fő volt, a lakások száma pedig 3.FöldrajzaA budai oldalon a II. és a III., a pesti oldalon a XIII. kerülettel egy vonalban található. A sziget kb. 2800 méter hosszú, legszélesebb pontján (a középrészen) kb. 500 m széles, területe mintegy 96,5 hektár (600 hold). A sziget a 19. század vége előtt több kisebb-nagyobb szigetből, homokzátonyból állt. Ezek közül a kisebbeket vagy elkotorták, vagy feltöltéssel a legnagyobbhoz kapcsolták. A mai déli csúcs különálló sziget (bozóttal benőtt homokzátony) volt, melyet három néven is ismertek: Budai-, Kis- vagy Festő-sziget néven, mely utóbbi nevet a rajta festegető művészekről kapta. Az északi csúcsnál lévő kis szigetet Fürdő-szigetnek nevezték, nevét onnan kapta, hogy ötven-hatvan hőforrás volt megtalálható rajta. Ezt a kis szigetet 1873-ban kotorták el.