Kőröstetétlen 2.32

Kőröstetétlen község Pest megyében, a Ceglédi járásban.FekvéseKőröstetétlen Pest megye déli részén Cegléd és Szolnok várostól egyenlően, 18 km távolságra található.TörténeteAnonymus szerint Árpád fejedelem itt táborozott, s itt verette fel a sátrát, s szemlélte meg seregét, amellyel Szer felé vonult, hogy megütközzön Salán bolgár fejedelemmel.A Nagypengyom dűlőben középkori település és temető nyomaira bukkantak a régészek. Feltételez- hető, hogy a Bor-Kalán nemzetség szállásterületéhez tartozott, Nagykőröshöz hasonlóan.Tetétlen története mintegy 900 éves. Először 1091-ben a kunok dúlásának esett áldozatul.A falu második, végleges pusztulása a tatárjárás alatt történt 1241-1242-ben.A 18. század végén Kőrös város birtokolta, majd örökre megvásárolta. Tetétlen mindig is szórványtelepülés volt. A birtokosai nagykőrösi kisnemes gazdák voltak, akik Nagykőrösön lévő kúriákban laktak, de a pusztai birtokon is létesítettek lakható tanyákat, tanyaközpontokat és a cselédség is itt tartózkodott, akik tulajdonképpen az állandó népességet alkották. Ilyen gazdasága volt Inárcsi Farkas Eleknek Tetétlenen, ahol 1855-ben vendégül látta Arany Jánost, a református gimnázium tanárát, Szilágyi Sándor történész és Deák Lajos tanártársaival együtt.