Kába szentély 1.43

A Kába a mekkai nagymecset belső udvarán álló szentély. Nevének jelentése: kocka, kocka alakú építmény. Falának része a fekete kő néven ismert meteorit. A muszlim világban a Kábát szokás al-Kaaba al-musarrafa, al-bajt al-atík, vagy al-bajt al-Harám néven emlegetni.A fekete kő köré épült szentély és mecset az iszlám világ legfontosabb vallási műemléke, a muszlim közösség lelki hazája, a legszentebb hely. A kibla, a muzulmánok imádságának meghatározott iránya a világ minden pontjáról a Kába felé mutat. A hívők naponta ötször a szentély felé fordulva mondják el imáikat és a Korán parancsa szerint ide zarándokolnak az iszlám év utolsó hónapjaiban, hogy teljesítsék a hadzzs pontosan megszabott rituáléját.A Kába mérete és elhelyezkedéseA nagymecset tágas, négyszögletes belső udvarának közepén, egy talapzaton áll a nagyjából kocka alakú – 12 méter hosszú, 10,5 méter széles, 15 méter magas –, kő- és márványtömbökből épült Kába szentély. Az épületet fekete brokátdrapéria borítja, amelyet a Koránból vett, ezüsttel és arannyal írott idézetek ékesítenek. A kiszva néven ismert leplet évente cserélik.A szentély oldalait nagyjából a négy égtáj felé tájolták. A Kába keleti sarokköve a ar-Rukn al-Aszvad („A fekete sarok”), benne a fekete kő (al-hadzsar al-aszvad), a híres meteorit; az északi sarok neve ar-Rukn al-Iráki („Az iraki sarok”); a nyugati saroké ar-Rukn as-Sámi („A levantei sarok”) és a déli fekvésű sarok neve pedig ar-Rukn al-Jamani („A jemeni sarok”).