Székely Önrendelkezési Tanács 2.66

Mit is akar a Székely Önrendelkezési Tanács?
Helyesen ülni meg a lovat és nem arccal a farka felé!

Mi ott akarjuk folytatni a küzdelmet, ahol 2006. június 18-án a Gyergyóditrói Székely Nemzetgyűlés Határozatai az utat megszabták, s amely útról az Izsák Balázs (a román titkosszolgálati segédlettel 2008-ban csalással SZNT-elnöknek megválasztott bábfigura) vezette maroknyi áruló csapat módszeresen letérítette az SZNT-t.
Mert az izsáki legnagyobb bűn, amelyben a Fidesz, a Jobbik, a romániai történelmi egyházak is társ tettesek voltak (leszámítva az evangélikus egyházat!): az a 2011-es romániai népszámlálás során folytatott intenzív kampányuk, amikor HAZUGSÁGGAL rávették a székelyeket, hogy ne vallják magukat székelynek, mert akkor nem fognak beleszámítani a romániai magyarság lélekszámába (ami szemenszedett, pofátlan hazugság volt, mert a népszámlálási íven a "magyarnak" alkategóriája volt a "székely", tehát minden székely, aki székelynek vallotta magát, a magyarság összlétszámába is beszámíttatott)!!!
Hogy mi volt a céljuk? Politikai önérdek. Az, hogy a pártokra majd leadandó bármilyen választásokkor véletlenül se tűnhessen fel a színen egy székely párt, s így - például - a velejéig korrupt és áruló RMDSZ kiessen a kondér mellől, a parlamentből.
Magyarországi politikusok részéről még felfogni is nehéz a logikáját ennek, hacsak nem az elszánt asszimilálása a székelységnek a magyarságba a cél, s ezáltal homogénebb szavazóbázis biztosítása a mindenkori magyarországi parlamenti választások alkalmára (pl. a kettős állampolgárságért „hálából” mindig egy irányba szavazó „romániai magyar”).
AMIT VISZONT TUNI KELL: a székelység, ha székelynek vallotta volna magát (amit a kampány hatására nem tett meg, csak mindössze 1665 székely – a 700-800 ezer helyett!), akkor a székelység a nemzetközi jog szerint alanyi jogon élhetne az önrendelkezés jogával, amely felülírja a román törvényeket is! Magyar kisebbségként viszont csak autonómiát "remélhet", amit a románok egyrészt sohasem fognak megadni, másrészt, ha megadnák is, bármikor visszavehetik (amint azt annakidején az Autonóm Magyar Tartománnyal is megtették).

Roppant nagy a súlya annak, hogy mi milyen sikert tudunk elérni.

Mert a legnagyobb feladat, ami előttünk áll: a székelység fölvilágosítása az igazságról, és – sajnos – egy rendkívül ember-, pénz- és időigényes belső népszámlálás lebonyolítása, mert amíg nem tudjuk igazolni, hogy igenis megvan a 700-800 ezer székely, addig a székelység az önrendelkezési jogával nem fog tudni élni.
Egy másik alternatíva – amely egyszerűen túllépne a „megszámláltattál és kevésnek találtattál”-bűnén: a Székely Nemzetgyűlés összehívása, amelyen a székelység eldönti, hogy székely-e vagy sem, s hogy az önrendelkezés mely formáját választja.
Nem véletlen, hogy úgy fogalmazunk a Csíksomlyói Kiáltványban, ahogyan:
„Ezúton felszólítjuk mindazokat, akiknek valamikor az elmúlt ezer évben az ősei székelyek voltak, vagy székelynek tekinthetők, vagy annak vallották magukat – függetlenül attól, hogy ma a leszármazottaik ennek tudatában vannak-e vagy sem – hogy támogassák törekvéseinket!
Ezért szól ez a kiáltvány nemcsak a mai és történelmi Székelyföld népéhez, hanem a nagy valószínűséggel a történelmi szállásterület-változások során székelyek által lakott, de ma már nem székelynek tekintett magyarokhoz is, mint például
az őrségi magyarok,
a Tisza-Körösök-Szamos térségében (pl. Székelyhíd, Kalotaszeg vagy Szék) élő magyarok,
a történelmi Székelyföldről menekülni kényszerültek (pl. a csángók, vagy bukovinai székelyek, akik ma Magyarország területén élnek – többszöri áttelepítés után), vagy a
Székelyföldről leszakított Aranyosszék népe, vagy akár
a Mezőség népe (amely – a hagyomány szerint is – Attila maradék hunjainak szállásterülete volt Csigle mezeje néven).”

Ugyanis ezzel a székely önrendelkezési jog védőernyője alá lehetne vonni a ma szórványban élő erdélyi magyarságot is, ha a valamelyest tömbben vagy szórványban élő magyarok felfognák, hogy ezzel milyen jogi (nemzetközi jogi) előnyökre tehetnek szert!!!
Ugyanis: miként menthető meg a szórványban vagy (valamelyest) tömbben élő erdélyi magyarság a kisebbségi lét kilátástalan "alternatívájából" (az állítólag megszerezhető valóságos vagy ún. "kulturális" autonómia kérdésének csapdájából)?
Csak ezen az úton!
Hiszen a magát székelyként megvalló-deklaráló erdélyi összmagyarság már nem csak 700-800 ezres népesség lenne, aki az önrendelkezés jogával élni akar, hanem (ha hinni lehet a népszámlálási adatoknak) akkor 1 millió és 248 ezer...
Tehát a székely nép önrendelkezési jogának védőernyője alá vonható lenne Erdély teljes magyarul beszélő közössége!
Ezt kellene megérteniük a magukat magyarnak nevező politikusoknak is: a Fidesznek is és a Jobbiknak is! (Az erdélyieket már nem is említem, mert az ún. erdélyi magyar pártokban a karrieristákon kívül már csak nyomelemként fordul elő a közösségéért minden áldozatra kész magyar vagy székely (legyen az RMDSZ, EMNP. MPP vagy bármi más).
Vagyis azt, hogy ők pont fordítva ülték meg a lovat!
Mert az árulást és nemzetárulást csak az Izsák Balázs és bűntársai esetében föltételezem, s még mindig reménykedem abban, hogy még a "párt"-képződményekben is lehetnek a nemzet érdekeit valóban szem előtt tartó politikusok...