Szent Vér Kegytemplom - Báta 2.66

Báta, Tolna megye déli részén található település, az 56-os számú főútról bekötő úton közelíthető meg. A Szent Vér egyetlen magyarországi kegyhelye. Monumentális kegytemploma a falu fölötti dombon, az egykori bencés apátság helyén áll.
Bencés apátságát Szent László király alapította 1093-ban, amely a 14. század végén, 15. század elején vált országos hírű zarándokhellyé, az itt történt eucharisztikus csodának köszönhetően. 1434-ben IV. Jenő pápa, pápai búcsúkiváltsággal látta el, melyben elmondja, hogy Bátán Krisztusnak az Oltáriszentségből kiömlő Vérét tisztelik, ezt Úrnapján a népnek nyilvánosan felmutatják, s látására csodálatos népsokaság özönlik oda. A korabeli forrásokban Krisztus vérző Testének is nevezik a csodálatos bátai ereklyét.
A Szent Vérhez kapcsolható első csoda bekerült a híres Thuróczi krónikába is. Eszerint Garai János a bosnyákok és törökök ellen harcolva fogságba esett. Itt fogadalmat tett, ha kiszabadul, Bátára zarándokol a mi Urunk Jézus Krisztus drága Vérének dicsőségére, fogadalmának emlékére. A súlyos vasgolyók, amelyekkel a fogságban tartották, még Mátyás idején is a templom kapujára akasztva hirdették Garai szabadulását.
1441. januárjában az apátság közelében győzte le Hunyadi János a pártütő Garai László hadait, így Báta az egyetlen hely a mai Magyarország területén, ahol Hunyadi János győztes csatát vívott. Hunyadi János és a Hunyadi család háláját drága ajándékokkal és bátai zarándoklatokkal fejezte ki.
1526-ban II. Lajos király az ország vezetőivel a bátai kegytemplomban járult a szentségekhez, itt tartották a mohácsi csata előtt az országtanács utolsó ülését, s a Szent Vér áldását fogadva innen indult a sereg a végzetes csatába. 1539-ben a kegyhelyet a török elpusztította.
A tragikus esemény 400. évfordulójára, 1939-ben épült fel a neoromán stílusú Szent Vér kegytemplom, amely őrzi az egykori országos hírű kegyhely emlékét, s amely ma is szeretettel várja az ide látogató zarándokokat.