Rotary Nyíregyháza 2.6

Az első Rotary klubok bő száz éve kezdtek szerveződni Amerikában és Angliában, főként értelmiségiekből és szabad pályákon működőkből álló szabadkőműves-jellegű egyesületekként. Szervezetük mára világhálózattá fejlődött. Az 1906. évi eredeti Rotary Alkotmány három célt tűzött ki: az üzleti érdekek támogatása, a jó barátság elősegítése és a közösség legfontosabb érdekeinek érvényesítése. A Rotary eszméjét ma így fogalmazzák meg: egyfajta magatartást jelent, azt, hogy körültekintőek és segítőkészek mások jó törekvései iránt.

Nyíregyházán – az országban tizenegyedikként – huszonhárom fővel 1934 januárjában alakult meg a klub, hivatalosan február 26-án jegyezték be. Az alapítók tekintélyes személyiségek voltak, köztük Mikecz László vármegyei főjegyző, Murányi László ügyvédi kamarai elnök, Pisszer János építőmester, Szesztay András vármegyei főügyész, Szohor Pál városi főjegyző, Ungár Béla textilkereskedő. A klub nem sokáig tevékenykedhetett, 1938. november 3-án – felsőbb utasításra – be kellett szüntetni működését, azzal a megokolással, hogy zsidók működtetik.

Hosszú szünet következett; 1945 után kapitalista csökevénynek minősítették a Rotaryt. A rendszerváltást közvetlenül megelőzően, 1989 nyarán osztrák segítséggel alapították újjá az első budapesti klubot. Jelenleg 40 klub és mintegy 1100 tag alkotja a Rotary-mozgalmat Magyarországon.

Nyíregyházán 2004-ben érett meg a helyzet az újraalapításra, értelmiségiek, vállalkozók részvételével. A jelenleg huszonnégy tagú klub a barátság ápolásán túl széles körű karitatív tevékenységgel bizonyítja elhivatottságát az elesettek, rászorulók támogatására.

A közelmúltban Nyíregyházán járt Lakatos Jenő, a Rotary klubok országos kormányzója, aki bejelentette: a Rotary International elismeri, hogy a nyíregyházi klub 75 éves, és erről átadta a világkormányzó köszöntő oklevelét Dávida Gábor jelenlegi elnöknek és további sok sikert kívánt az elkövetkező 75 évre.