Püspökladányi Arborétum 3.45

A püspökladányi arborétum telepítése 1954-ben kezdődött a három évtizeddel korábban meginduló szikfásítási kutatások keretében létesítették kötött, illetve szikes talajú és erdősztyepp klímájú termőhelyek erdészeti hasznosítása, illetve az erdők fafaj választékának bővítése céljából. A díszítő jellegű fásítások megalapozása, az ahhoz szükséges fa- és cserjefajok, fajták, változatok kiválasztása és bemutatása csak másodlagos cél volt. Ezért az arborétum egyik részét erdőszerűen telepítették, 2 x 2 m-es hálózatban, többszintesen, sűrűn és elegyesen. A mintegy kéthektáros egykori szántóterületen akkor 1290 faj, fajta és változat került telepítésre. A létesítés óta eltelt idő alatt teljesen záródó állományban mára 450 fa- és cserjefaj maradt az alapállományból. Az Arborétum 1988-ban 8 hektárra bővült.
Az arborétum talaja igen változatos. Kisebb foltokban már a felszín alapján is azonosítható a réti szolonyec szikes talaj, nagyobb foltokban a szolonyecesedő réti vagy réti csernozjom talaj a jellemző. A területre jellemző ősnövényzet: a rosszabb minőségű területrészeken Festuca pseudovina - Achillea setacea asszociáció, a jobb minőségű területrészeken Lolium perenne - Cynodon dactylon - Poa angustifolia asszociáció.
Az arborétum földrajzi fekvése: Északi szélesség 47° 19' 20"; hosszúság 21° 09'. Tengerszint feletti magasság 89 m. Az arborétum átlagos évi középhőmérséklet 10,2°C. Az eddigi legalacsonyabb hő¬mérséklet -31,5°C, az eddigi legmagasabb hőmérsékletet +40,4°C. A nyár második felében csaknem minden évben törvényszerűen aszályos időszak következik be. Ilyenkor a levegő hőmérséklete tartósan 25°C fölé emelkedik, a relatív páratartalom pedig 40% alá süllyed. Az átlagos évi csapadék 525 mm. Általában a május-június hónapok a legcsapadékosabbak.
Az Arborétum területén található az Erdészeti Tudományos Intézet irodaépülete, amely előtt áll Kaán Károly szobra, aki a természetvédelem és az alföldfásítás úttörője volt. Kaán Károly kezdeményezésére jött létre a Püspökladányi Szikkísérleti Telep is 1924 őszén. Szintén az irodaépület előtt áll Magyar Pál szobra is, aki a biológiai tudományok doktora volt. Őt tekintjük a magyar erdészeti ökológia megalapítójának. Magyar Pál volt a kísérleti állomás első kutatója, illetve vezetője. A Bemutatóházhoz vezető út mellett áll Tury Elemér szobra, aki a II. világháború kitöréséig, 1928-1944 között vezette a telepen folyó kísérleteket.
Az Arborétum növényállománya közül kiemelkedő jelentőségűek a Lonicera, Cotoneaster, Ligustrum, Taxus, Juniperus, Acer, Corylus, Rosa, Prunus, Mahonia, Viburnum, Crataegus, Fraxinus fajok, amelyek természetes úton is szaporodnak. A változatos növényanyagból említést érdemelnek még a különféle fás bazsarózsák, az 1928-ban telepített kocsányos tölgy csoport, vagy a különleges vasfa, iráni varázsfa vagy japán cseresznye egyedek. Virágzáskor aranyvesszőkben, díszalmákban, fehér és lila virágú orgonákban gyönyörködhetünk.
Az Arborétumban található esőbeálló, kilátó és két dísztó is. A tavakban található növények közül említést érdemel az átokhínár, a békatutaj, a fehér tündérrózsa, a sárga vízitök, a keskenylevelű gyékény, a mocsári illetve a szibériai nőszirom.
A kilátó magassága 16 m. A felső szintről K-i és D-i irányba nyílik szép kilátás.
Az arborétumban található a Bemutatóház, amelyet Kaán Károly születésének 125. évfordulója alkalmából nyitottak meg. Benne a Farkassziget élővilágát és a szikfásítási kutatások történetét bemutató állandó kiállítás látható.