Nyírtelek Város 4.3

Városunk Nyíregyházától 10 km-re, a 38-as főközlekedési út mentén, Szabolcs- Szatmár- Bereg megyében, a Nyírség nyugati részén helyezkedik el. A központi belterület kétcentrikus, az egykori Királytelekpuszta és Királytelekiszőlő területén jött létre, mely egyre inkább összeépül.
A belterülethez 15 külterületi településrész tartozik: Alsósóskút, Belegrád, Felsősóskút, Jakusbokor, Szekeresbokor, Dankóbokor, Bedőbokor, Ferenctanya, Görögszállás, Varjúlapos, Gyulatanya, Pallagpuszta, Horváthbokor, Kispúpos, Veres Péter-lakótelep.
Az eddigi ismereteink szerint mintegy 6000 évvel ezelőtt telepedtek le itt először az emberek, annak a fontos útvonalnak a mentén, amely Kárpátaljáról és Erdélyből vezetett a tokaji rév felé. Az írásos emlékek először 1213-ban említik a települést „Királ“ néven. A tatárjárás után elpusztult, ekkor járult hozzá a „telek“ szó, így lett Királytelek.
AXIII. sz. végén a Báthory-család ősei királyi adományként kapták birtokba. Földrajzi fekvésénél fogva, hol pusztulás, hol felvirágzás jellemezte.

Az 1540 körüli összeírásokban a falu a feudális fejlődése csúcsára jutott. Ekkor Szabolcs megye jelentős településének számított. Portaszáma például jóval meghaladta a szomszédos Nyíregyházáét. A reményteljes fejlődést (1571-ben) a török terjeszkedés, az ország három részre szakadása megállította. Később a hajdúk is megtelepedtek itt.

A XVII. sz. elejétől a Lónyayak, majd a Csákyak tulajdonába kerül. A XVIII. sz. első felében örökösödés útján előbb a Palocsayakra, majd a Dessewffyekre szállt, mely család aztán döntő szerepet vállalt a település felvirágoztatásában.

Trianon után a családoknak csak a szabolcsi birtok maradt meg. Nyíregyházához tartozott közigazgatásilag, csak 1952-ben lett önálló, először Sőrekút, majd Nyírtelek néven anyakönyvezték.

A folyamatos fejlődés eredménye, hogy 1971-ben nagyközséggé nyilvánítják, s 2005-ben megkapta a városi rangot.

Kiemelkedő emlékei közé tartoznak az 1860 körül épített ferenctanyai kápolna, az 1880-ban felszentelt királyteleki Szent Anna- templom az 1935-ben átadott királytelekszőlői templom, a XVIII. sz. közepén készült Szentháromság szobor (barokk kőoltár), a munkácsi vasöntödében készült Szent Vendel- szobor, valamintaz 1942-ben avatott I. világháborús Hősi emlékmű, a II. világháborús emlékmű, a Varjúlaposi emlékhely, valamint az evangélikus templom és a református imaház.
Afejlődés napjainkban is töretlen, a településen a közművek döntően kiépültek. Az Alsó-Szabolcsi Vízközmű Beruházási Társulás keretében még három településsel közösen megkezdte - az Új Magyarország Fejlesztési Terv támogatásával - a hiányzó szennyvízrendszer kiépítését. Emellett egy új városközpont kialakítása is elindult, melynek fontos része az új lakótelepi telkek értékesítése. Nyírtelek megfelelő intézményhálózattal rendelkezik.

A kistérség egyik mikrokörzetének központja.

Több üzem például: ARZENÁL, AGROGÉP, HÍDTECHNIKA, ISV, AUTOPRESS stb. található a városban. Húsznál több civilszervezet működik a lakóhelyünkön. A település autóbusszal és vonattal könnyen megközelíthető. A repülőtér 4 km-re van a várostól. Fejlett köz- és kulturális élet folyik Nyírteleken, kiemelkedik az évente megtartott Anna-búcsú (Városnap). A város havi lapja a Nyírteleki Nyitogató. Ebből az itt élők minden fontos információt megtudhatnak.
Az évenként megjelenő ESEMÉNYTÁR pedig 100 oldalon összefoglalja, és képekkel illusztrálja az év történéseit. Az elmúlt években jó kapcsolat alakult ki több testvérvárossal is, így a szlovák Nagysárossal, a lengyel Grybówval, és az ukrán Beregrákossal. Az együttműködés, a látogatások, a barátságok mint azt mutatják, hogy a jövőre nézve jó úton járunk.
Érezzék otthon magukat nálunk!
NYÍRTELEK, SZABOLCS-SZATMÁR-BEREG MEGYE ÚJ VÁROSÁNAK BEMUTATÁSA

Nyírtelek város Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében Nyíregyházától 10 km-re Tokaj irányában a 38. sz. főközlekedési út mentén fekszik. Területe 68 km2, mellyel a 7. legnagyobb kiterjedésű település a megyében. Egyedi településszerkezettel rendelkezik, a központi belterülethez, mely kertvárosias jellegű 14 külterületi településrész tartozik.

A város népsűrűsége 101 fő/km2, magasabb a megyei átlagtól. A lakónépessége 7160 fő. A település várossá nyílvánításáig - 2005. július 1. napjáig - nem volt nagyközség a megyében, mely több lelket számlált volna.

A Nyírségi Többcélú Kistérségi Társulás megalakulásával - Nyíregyháza mellett - társcentrumú szerepköröket kapott a település. Vonzáskörzete a kistérség nyugati településeivel bővült.

A társulás célja az, hogy a közoktatási, szociális és jóléti, egészségügyi, területfejlesztési, környezetvédelmi, önkormányzati feladatok megoldására a társult önkormányzatok közösen hatékony megoldást alkalmazzanak.

A város rendelkezik saját honlappal (www.nyirtelek.hu), mellyel lehetővé vált az állampolgárok gyors és hiteles tájékoztatása a települést érintő hírekről, információkról, kulturális eseményekről. A honlapon megtalálható az önkormányzati jogtár, illetve ügyintézéshez szükséges nyomtatványok letöltésére is lehetőség van.

A VÁROS TÖRTÉNETÉRŐL:

Ismereteink szerint mintegy 6000 évvel ezelőtt telepedtek meg e helyen az emberek. Az írásos források először 1213-ban említik a települést "Királ", majd Királytelek puszta néven.

Lakóhely igazi fellendüléséről az 1870-es évektől beszélhetünk, amikor a távol élő tulajdonosok, a Dessewffyek ideköltöztek.

A bokor tanyák összevonásából 1952-ben előbb Sőrekút, majd Nyírtelek néven törzskönyvezték mint önálló községet (korábban Nyíregyházához tartozott). Igazgatási rangját tekintve 1971. -től lett nagyközség, míg 2005. július 1. napjától kapta meg a városi rangot.

KULTURÁLIS ÉRTÉKEK:

A Dessewffy család kultuszát a település ma is ápolja, hisz szinte minden építészeti emlék az ő nevükhöz kötődik. Ezek közül kiemelkedik a Dessewffy kastély, a varjúlaposi Levéltár épülete, a egykori lovarda, magtár. Ezen túlmenően az egyházi épületek: a Szent Anna templom, Ferenc tanyai kápolna és a dózsaszőlői templom.

Fontos műemlék a Szentháromság szobor, az iparművészeti és néprajzi értéket képviselő Vendel szobor, valamint I-II. világháborús emlékmű.

Tradicionális ünnep:

A településen minden év július hónapjában megrendezésre kerül a templom védőszentjének emlékére az "Annap-napi"búcsú. E nap köré színes kulturális-, és sport programok szerveződnek. Ebben az évben ezen esemény kibővül a városavató ünnepséggel.

A Polgármesteri Hivatal vezetésének fő célja egy polgárbarát és emberközpontú hivatal működtetése úgy, hogy a szakmai és minőségi szempontok érvényesüljenek a hatósági és az önkormányzati feladatok végzése, a közszolgáltatások nyújtása során.

A Polgármesteri Hivatalban a megyében az elsők között került kiépítésre és működtetésre az ISO 9001:2000 minőségirányitási rendszer. A feladatokat 18 köztisztviselő és három fizikai alkalmazott látja el.

A várossá nyilvánítással egyidejűleg a hivatalban szerkezeti változás következett be. A korábbiakban egységes szervezetet felváltva kialakításra került a Hatósági és Építésügyi Iroda és a Pénzügyi és Adóiroda, mellyel a munka hatékonyságának növelése volt a cél.

A mindennapi működés rendjében a törvényesség betartása, az emberközpontúság, a hatékonyság és a minőség szem előtt tartását tekintjük legfontosabb feladatunknak. Arra törekszünk, hogy valamennyi nyírteleki lakos érezze, hogy a hivatal - az egyéni és a települési érdekeket egyaránt szem előtt tartva, azokat integrálva - vele együtt kíván működni.