Mártélyi Horgászegyesület 2.37

A Mártélyi Horgászegyesület üdvözöl minden horgászt és kirándulót!
Az Alsó-Tisza vidéki holtág (Mártélyi Holt-Tisza) varázslatos környezete, egyedi horgászélményt add minden idelátogató horgásztársnak, a legtöbb szerencsés maradandó élménnyel és szép halfogásokkal térhet haza.

Ismertető:
Az egykori tiszai kanyarulat 1896-ban került leválasztása a Tisza folyótól, aminek hatására a mártélyi folyómeder átalakulásnak indult. A feltöltődés fázisai jól megfigyelhető a holtág területén, árulkodó tény a mederben lévő iszap vagy a part menti környezet (vízbe dőlt fatörzsek, nádfoltok, hínárnövényzet) is. A holtág vizében lévő természeti elemek, egy sokszínű halfaunának adnak igazi otthont. A holtág fogáseredményei között megtalálhatóak békés (ponty, compó, kárász-, és keszegfélék) és ragadozó halak (süllő, harcsa, balin, csuka) egyaránt!
Az egykori óriási területet bejáró folyó, mára a gátak közé szorult. A dél-alföldi halállomány folyószabályozási munkálatok után erősen megfogyatkozott, köszönhető az élőhelyek kiszáradásának. A vidék egyedi értékét képző holt-tiszai ág napjainkig megőrizte az egykori alföldi táj sajátosságait, ugyanakkor menedékként szolgál a természetes vadvilágnak is.
A mártélyi holtág területe 1971 óta a Mártélyi Tájvédelmi körzet része. Szerepel a nemzetközi vizes élőhelyek listáján.
A kiemelt táji és természeti értékekkel rendelkező vízterület halkészlete árvizes időszakban a Tisza folyó halállományával keveredik, kialakítva egy igen sokszínű faunát. Tavaszi árvíz idején több százezer halivadék figyelhető meg a hullámtéri holtágban, mely egyben az utánpótlást, sokszor a táplálékot jelenti. Az áradás összekapcsolja a tiszai medret a mártélyi mederrel így a folyóhoz hasonló halfaunával rendelkezik. A holtág jellege mégis tavi sajátosságokat hordoz (laposok, nádszegélyek, sekély állóvizek, szélkeltett áramlási viszonyok).
Horgászati szempontból közepesen nehéz terepnek mondható.