Magyar paraszttanya 1.81

MAGYAR

„PARASZTTANYA”,
a
hagyományőrző családi központ



Ez az ingatlan Budapest XVII.ker. külterületén, jól megközelíthető helyén helyezkedik el, a Tárcsa út - Kopolya utca - Hidasnémeti utca és M0-s autóút közterületekkel határolt területén, melynek nagysága 7.800nm. Ezen a területen szeretnénk létrehozni egy hagyományőrző, természet és környezetvédelmi, és ezekre a témákra épülve ismeretterjesztő közösségi parkot. Itt az egész család, de főként a gyermekek részére szeretnénk a programokat alakítani, melyekkel az ismeretüket gyarapítanánk a fent felsorolt témákban. Bízunk benne, hogy az itt szerzett információkkal és tudásanyagokkal, megszerethetik hagyományainkat, a természetet, a szűk környezetünket és így élhetöbb jövőt biztosíthatunk, ill. biztosíthatnak a késöbbiek folyamán maguknak, és az utánuk sorban felnövekvő generációinak. Abban az esetben, ha ez a generáció egy ilyen szemléletü környezetben nő fel, akkor számára teljesen természetesek lesznek ezek a gondolatok, amiket mi most szeretnénk elültetni a fejekben.

Az elsődleges és legfontosabb szempont mely szerintünk minden további létünk alapja, a természet és a közvetlen környezetünk védelme. Ezt a két témát, ami szorosan-szétválaszthatatlanul összefonódik, mi is együtt mutatnánk be, hogy megismerhessék és megszeressék, és ezáltal jobban odafigyeljenek a hétköznapok rohanásában.
Amivel ilyenkor nekünk is mindig szembesülnünk kell először:
„Erre nekem nincs időm!”, „Nem tudok ilyenekre is mindig figyelni!”, „Hogyan jegyezzek meg ennyi dolgot egyszerre?”.
Igen, igazuk van, nem is azt szeretnénk, hogy holnaptól mindenki ilyen elvek szerint éljen, aki nálunk megfordul. Hisz’ a földkörüli utazás is egy lépéssel indul. Mi erre az egy lépésre szeretnénk rávenni az embereket. Akkor számukra is világossá válik, hogy ez nem is olyan nagy teher, és a többi lépés már vonzza saját magát.

Elsődlegesen a saját háztartásunkban kell keresni a ’javítható’ dolgokat. Gondoljunk csak a múltra, Őseinkre, ahol még nem járt a kukás hetente, hogy a 3 tagú családtól 150 liter szemetett elszálítson. (Ez éves szinten közel 8m3 szemét egy 3 tagú családtól; elgondolkodtató szám.) Mindent valamilyen módon hasznosítottak, és itt szándékosan nem használtam a hulladék szót. Tapasztalataink szerint a ’szemetünk’ csak 10-15%-a hulladék igazából. De ezt a számot akár 0-ra is leszoríthatjuk kis ráforditással, odafigyeléssel. Itt is sokat tanulhatunk elődeinktől, hogy mit mire lehet még használni, ha eredeti funkcióját már nem tudja ellátni. De azok számára, akik ennyire nem szeretnének belemerülni ebbe a kérdésbe egy egyszerübb megoldást kínálunk.


A szelektív hulladék kezelést! Kialakítanánk a területen egy hulladék-kezelő szigetet, ahol a területünkön keletkező (minimális) hulladékot szelektíven gyűjtenénk. Továbbá az idelátogatók is itt elhelyezhetnék az otthonukban keletkezett hulladékot már szabályosan szelektíven. Evvel kapcsolatosan előadásokat tartanánk és elhelyeznénk információs anyagokat a gyűjtés megismertetésére és szabályaira, de legföképpen annak fontosságára. Az összegyűlt "hulladékot" a megfelelő átvevőhelyre szabályosan szállítanánk el, vagy a megfelelő szakintézménnyel szállíttatnánk el.


A következő lépés a növényismeret, ezeknek a gondolatoknak a menetén. Ezen belül is szerintünk a legfontosabb az őshonos - méltánytalanul elfeledett, mellőzött-, növényeink bemutatása. Itt is csak végig kell gondolni, hogy a Kárpátmedencében őshonos növények igényei erre a területre specifikálódtak. Gondolok itt a talajból felszivódó tápanyag összetételre, a napsütéses órák számára, az évi középhőmérsékletre, melyekhez már alkalmazkodtak ezek a növények. Ha bármelyik más területről vagy égövről betelepített növényt szeretnénk itt felnevelni, akkor folyamatosan pótolnunk kellene valamilyen módon valamilyen hiányosságot. Például talaj csere, műtrágyázás, melegház-fűtéssel, plusz világítás. Ez környezetszennyezéssel jár vagy túlzott energia felhasználással, ami szintén közvetett módon káros hatással van környezetünkre.
Tehát ezekből a gondolatokból kiindulva bemutatni és ajánlani szeretnénk növényeket a Kárpátmedence 6 nagy vegetációs területéről, különös tekintettel az alábbi 3 területre:

1. Kárpáti flóratartomány
2. Pannónia flóratartomány
3. Kelet-alpesi flóratartomány

1. Carpaticum a Zempléni-hegység északi részén található. Erről a területről a Fagacea (Bükkfa) és a Pinaceae (Fenyőfélék) bemutatása.

2. Pannonicum a közép európai flóraterülethez tartozik, innen származnak olyan bennszülött növényeink, mint pl.: Wagner-csenkesz, homoki varjúháj stb... Erről a területről a meleg és szárazságtűrő fajokat ismertetnénk.

3. Noricum területe Sopron, Kőszeg és a Vendvidék környéke. Erről a területről az alhavasi fajokat, családokat ismertetnék mélyrehatóan.

A területen a betelepített növények, árnyékolók, szélfogók, díszítők, dekorálók és haszonnövények a fenti gondolatmenetbe illeszkedően lennének kiválogatva és betelepítve. Itt minden növénynél információs tábla mutatná a növény növekedési fázisait, főbb jellemzőit, a környezetre való hatását, kártevőit és nem utolsó sorban hasznát, előnyeit.


Továbbá létrehoznánk egy olyan ismertető, bemutató kertet, ahol a dísznövények mellett a haszonnövényeket is bemutatnánk; itt is információs anyagokkal tájékoztatnánk az idelátogatókat, de a jelenlévő szakemberek bővebb tájékoztatást is adnának a fenti témákban, továbbá az időszakonkénti előadásokon is további ismeretanyaggal bővíthetik tudásukat. Igény esetén módot adnánk arra is, hogy az olyan családok, akiknek nincs lehetőségük kertészkedésre (pl: lakótelep 8. emelet) itt a 'mini' kertekben, a gyakorlatban is kipróbálhassák a növény-termesztés, gondozás örömeit, szépségeit. Ahol Ők maguk gondoznák rendszeresen a saját növényeiket. A műszaki és szakmai hátteret mi biztosítanánk. Ők csak a fizikai erejüket, szorgalmukat hasznosíthatnák, és utána élvezhetik a maguk által termelt növények szépségét vagy termését. Igény szerint iskolai, óvodai osztályok, csoportok vagy baráti társaságok is művelhetnének kisseb területeket, és tervbe vettük ezek versenyeztetését is. Előzetes felmérések szerint a környezeti órák kiváló kiegészítő anyaga lenne ez a közösségi park.

Az ismeretek gyarapításánál ez előzetes felmérésénél igény mutatkozott a régen teljesen természetes háziállatok bemutatása is. Tekintettel arra, hogy a mai fiatalság a tankönyveken kívül nem találkozik ezekkel az állatokkal, ezért első lépésben egy tanyasi udvar állatállományát a baromfiudvar „apró jószágain” és a kis házi állatokon keresztül mutatnánk be, későbbiek folyamán kibővítenénk az állatállományt a klasszikus „lábas jószágokkal.”

Az állandó nyitvatartás, az aktuális és rendszeres programok mellett havonta egy alkalommal szeretnénk hagyományőrző családi napot szervezni, ahol ezeket az információkat egy-egy szűkebb témacsoport köré gyűjtve mélyrehatóbban ismertetnénk meg vendégeinkkel, a meghívott szakemberek segítségével.

Ezeken a napokon szeretnénk a hagyományőrzést is megerősíteni a fogékony szülőkben, de legfőképpen a minket felváltó fiatalságban. Ezt az éppen aktuális hagyományos népi események felelevenitésével, szokásaival és a helyi kézműves mesterek munkáin, ill. termékein keresztül juttatnánk el hozzájuk. Előzetes érdeklődésemre nagyon sokan jeleztek vissza jelenlegi határainkon túlról is, miszerint a Történelmi Magyarországon élő, elsősorban (saját, régi ismeretség folytán) Erdélyi, Székelyföldi vendég mesteremberek is vennék a fáradságot és 1-1 hétvégére szívesen idelátogatnának, hogy termékeiket és munkájukat bemutathassák az érdeklődők és erre fogékonyak számára. Ekkor minden alkalommal a népi hagyományok részeseivé válhatnának a látogatók vagy egy-egy kézműves mesterséget ki is lehetne próbálni az érdeklődőknek. Például a fazekasoknál korongozást, a kosárfonóknál különböző tárolók készítését, hímzést, gyöngyfűzést, fafaragást… Azokra a gyerekekre is gondoltunk, akik nem annyira kreatívak vagy még túl kicsik, nekik hagyományőrző szakképzett animátor mutatná be az elfeledett népi játékokat, mondókákat, verseket, meséket, vagy a kicsiknek kialakított játszótéren tölthetik az időt, amíg a szülők ismereteiket gyarapítják.




A helyi őstermelőkre is gondoltunk és ők is felvonultathatnák termékeiket melyek nem a nagyüzemi termelésből kerülnek ki, és így lényegesen egészségesebbek is, és mégis csak a szűkebb környezetünket támogatjuk a nagyáruházak helyett. Múltidéző hagyományos vásári hangulatot szeretnénk teremteni ezeken a napokon, gondolok itt olyanokra, mint kenyérlángos, mézeskalács, rikkancs, gólyalábas ember, fazekas, kalapos, gyerekeknek zsákban futás, mocsárjárás, és nem a kínai tömegcikk-árus piac zsúfolt, rideg, személytelen hangulatát.

A terület kialakításánál nem szeretnénk modern építményeket, így csak a működéshez szükségszerű helységeket, a szociális létesítményeket és egy-két kisebb közösségi helységet helyeznénk el egy autentikus parasztház jellegű könnyűszerkezetes építményben. Ezt a közösségi helyiséget rossz idő esetén használnánk, ill. itt kapna helyet egy állandó kiállítás a nálunk megforduló kézműves mesterek termékeivel, amikből vásárolni is lehetne.

Jelenleg ezen a területen semmilyen közmű nem található. Az energia ellátást szélgenerátorral, nap-cellákkal, ill. nap-kollektorokkal biztosítanánk. Abban az időszakban mikor ez kevésnek bizonyulna, „vegyestüzelésű búbos-kemencével” pótolnánk a fűtés és a használati meleg víz szükségletet. A villanyáram ellátásra pedig biztonsági tartalékként házi benzinmotoros aggregátot állítanánk be, de az elsődleges mérések alapján erre nem lesz szükség, tekintve a terület szeles jellegét. A csatornázás hiányát egy környezetbarát technológiával váltanánk ki, mely a keletkezett szennyvizet újrahasznosíthatóvá alakítja. Ennek beüzemeléséig teljesen zárt rendszerű tárolóban gyűjtenénk, és innen szállíttatnánk el a megfelelő társasággal a keletkező szennyvizet. Ezt a tárolót későbbiekben a megfelelő tisztítás után az öntözővíz tartalék tározójakén hasznosítanánk.

A látogatói gépkocsik parkolását területen belül erre a célra kialakított fásított, füvesített és mulcsozott parkolóban helyeznénk el, ami biztosítaná az árnyékot, és rossz idő esetén is a sármentességet. Továbbá az egész területen a talajtakarást füvesítéssel és mulcsozással oldanánk meg, és csak az olyan helyeken használnánk zúzott kő, ill. szilárd burkolatot, ahol az akadálymentesítés ezt szükségessé tenné, és ahol az ellátó teherautók közlekednének. Így az egész terület minimális szilárd burkolattal is komfortos és nem utolsó sorban környezetbarát, esztétikus lenne. Ezzel is bemutatva, hogy nem szükséges a betonozás, aszfaltozás a kultúrált és kényelmes környezet kialakításnál, és így barátságosabb is.

Úgy véljük, ez a közösségi park hasznos tudásanyagot tudna átadni a fiatalság számára, és az itt megtanultakkal közelebb tudjuk hozni a természetet hozzájuk, amit a látogatások után sokkal jobban fognak szeretni és tisztelni.