Kashima Shinden Jikishinkage ryu kenjutsu 2.1

A stílus alapításáról:

Yamada Heizamon tekinthető a név szerinti Jikishinkage ryu megalapítójának, aki újra rendszerezte a formagyakorlatokat és továbbfejlesztette a technikákat, amiket Takahashitól ta-nult. Yamada 1683-ban alapította meg „Jikishikage ryu” néven a saját irányzatát.
A Hadakozó Fejedelmek Korszaka után (Sengoku jidai) a sza-murájokra a béke kora köszöntött, Yamada korában, majd száz évvel a háborúk lezárása után, a legtöbb kardvívó iskola már csak formagyakorlatokat tanított és gyakorolt, mely igencsak messze állt a valóságos küzdelmek kihívásaihoz képest.
Yamada a Karasuyama han-ban (Karasuyama ma is egy város Tochigi tartományban) tartozó szamuráj volt és a Nagai nagyúr családjának csatlósa (a han jelentése klán, illetve az adott hűbértbirtok területi megnevezése). Mára már feledésbe me-rült, hogy pontosan ki volt Yamada mestere és hogy mikor is kezdett el kenjutsu-t tanulni. Annyi azonban biztos, hogy már nagyon fiatalon, 19 éves korában egy Ose Yahei nevű kardví-vómesterrel párbajba keveredett, melyet fakarddal vívtak meg és mely során sajnos mindkettőjük igen komoly sérülést szen-vedett el. Yamada ekkor hosszú időre abbahagyta a kenjutsu gyakorlását. Később, 32 éves korában lehetősége nyílt, hogy megismerkedjen a Jikishinseito ryu kenjutsuval, melynek gya-korlása során shinai-t azaz bambuszkardot használtak és védő-felszerelést. Annyira lenyűgözte a kenjutsu tanulásának ezen új és biztonságos módja, hogy ismét nagy hévvel vetette ma-gát a kardvívás tanulásába. Tahakashi Danjyozaemon alatt tanult és végül hosszú és kemény munka után elérte a menjo vagy más néven menkyjo fokozatott, amikor is 46 éves lett. Sok éves gyakorlás és fejlesztő munka után az ő nevéhez köt-hetjük a védőfelszerelések új generációjának kialakulását. ugyanis ő készített el először a vassal megerősített fejvédőt, azaz men-t, valamint az alkart védő felszerelést, kote-t. 1716 február 19.-én, 78 éves korában hunyt el.
A Jikishinkage ryu fejlődése Naganuma Shirozaemon Kunisato alatt folytatódhatott. Kunisato, Yamada harmadik fia volt. Naganuma Kunisato 1688-ban született és már nyolc évesen kenjutsu-t tanult az apja irányítása alatt. 21 éves korára menkjyo fokozatot ért el és saját edzőtermet, dojo-t nyitott Shiba Atagoshita-ban, Edoban (ma Minata-ku, Tokió). Naganuma személyisége és tehetsége a kardvíváshoz egyaránt kivételes volt, számos szamuráj tanult tőle. Hamarosan Széles körben elterjedt az általa tanított kenjutsu, több ezer diákja volt és az évek során 43 menkjyo fokozatott adományozott a tanítványainak. 1767 július 24.-én hunyt el.
Összefoglalva Yamada és Naganuma újításait, legnagyobb eredményeikként azt említhetjük meg a kifinomult stílus és kiváló személyiségük mellett, hogy fémből készült arcvédő felszerelést használtak, mely elég erős volt, ahhoz hogy erő-sebb és gyorsabb támadásoknak is ellenálljon. Korábban már Takahashi is használt ilyesfajta arcvédőt, ám Ő még bambusz-ból és rattanból készítette el a védőfelszerelés ezen részét is, így az sokkal gyengébb volt, mint a későbbi fém változat. Elein-te igen komoly ellenállás volt érezhető a többi kardvívó stílus részéről a shinai-uchi, avagy a shinai-jal történő gyakorlással szemben, de negyven évvel később, Nakanishi Chuzo Tanetake, az Itto ryu nagymestere átvette ezt a metódust, így egyre szélesebb körben elterjedtté vált.

Naganuma rendszerezte a fokozatokat és a tanításra jogosító engedélyeket is munkássága során. Naganuma a jogosítványok vagy engedélyek 4 szintjét különböztette meg. Később a Fujikawa dojo, mely egy nagy létszámú csoport volt a Naganuma dojon belül, a kezdőknek Reiken-t adományozott, így 5-re bővült az adható fokozatok száma.
A korabeli fokozatok a mai harcművészeti vizsgarendszerben csak nehezen értelmezhetőek, főleg Japánon kívül. Sok okból kifolyólag nem lehet a mai társadalomra értelmezni ezeket a mesterleveleket. Egyrészt azért mert kiadásának tényét nagy-ban befolyásolta a „vizsgáztató” mester személye, de ami talán sokkal fontosabb és lényegibb elem ebben az eltérő értékrend és eltérő korszellem is szerepet játszott, melynek ténye nem is szorul további magyarázatra.

Naganuma és a társ-dojo rendszere:
1. Kirigami (Heiho Kyuri-no-maki)
2. Mokuroku / Mokuroku soejo
3. Menjo
4. Meiken

Fujikawa és az előkellőbb származású szamurájok számára fenntartott dojo
1. Reiken
2. Kirigami (Heiho Kyuri-no-maki)
3. Mokuroku / Mokuroku soejo
4. Menjo
5. Meiken

Formagyakorlatok (azaz kata gyakorlatok) a Jikishin kage ryu karvívó stíluson belül.
A Jikishinkage ryun belül különféle formagyakorlatokat külön-böztethetünk meg: Hojo (4 részből áll), Fukuroshinai (14 gya-korlat), Ko-shinai (avagy kodachi, 6 gyakorlat), Ko-ryu (4 rész), O-Ko-ryu (szintén 4 részből áll), Maruhashi (5 formagyakorlat egysége), Sayanouchi (avagy iai gyakorlat, ahogy más iskolák nevezik és mely 54 részből állt eredetileg).