Kada Mihály Általános Iskola 3.97

Az iskola története
Kezdetektől 1945-ig
Kőbánya iskolaviszonyai még a főváros egyesítése utáni évtizedekben is talán jobban elmaradottabbak voltak, mint a frissen egyesített Budapest bármely más kerülete.
Kőbányán az Óhegyen és a mai Gyömrői út mentén (Cegléd-Szegedi Postavonal) fókuszálódtak az iskoláztatás első igényei a gyarapodó betelepülések által. A sörgyárak nagyon sok vendégmunkást vonzottak, akik idővel itt találtak otthonra. A Kőbányai Iskolaszék 1872. október 6-án küldöttséggel kereste fel Bojta Gergely székesfővárosi tanfelügyelőt, és azt kérte, hogy két tantermet és a tanító részére két szobát bérelhessen a Gyömrői út környékén a Városi Tanács terhére. Így alakult meg az Óhegyi Tanoda után a kerület második iskolája. Az évek múltával mind több helyiség bérlése vált szükségessé, majd 1881-ben elkészült a környék első állandó iskolája 11.890,- forintért. Ez az épület ma is megtalálható a Kada utca és a Cserkesz utca sarkán, 1928 óta mint római katolikus kápolna.
Ám az iskolaépület átmeneti megoldásnak tűnt, az iskolába írandók száma szinte robbanásszerűen nőtt, ami talán a környék századfordulós ipari fellendülésének is köszönhető volt. A helyzet megoldásaként a Cserkesz utcától a Petrőczy utcáig húzódó hatalmas telket kisajátították, melynek alsó részén felépült 1896-ban az iskola és a kisdedóvó 128.546 forintért. Az emeletes, 10 tantermes iskola az első tanévben 122 fiút és 161 leányt fogadott. Az új épületbe költözést, valamint az ott eltöltött első esztendőket Rácz Ödön igazgató úr irányította.
Az iskola az 1902-ben bekövetkezett utcaelnevezéskor kapta meg a Kada utcai Elemi Népiskola nevet. A környék ipari fellendülésének köszönhetően az iskolai létszám évről évre jelentősen tovább gyarapodott. A Schuller Rt, Magnezit, a Richter Gedeon Rt. Vasöntödék, Lámpagyár Rt., A Seiffert Téglagyár Rt, Sorg Antal Téglagyára mind, mind magas létszámú, jórészt a környéken lakó munkásokra apellált. Megindult a környék parcellázása, több hullámban és munkáslakások, bérházak tömkelege létesült, szinte mindenütt az iskola környékén.
A 1910-es évek elején a teremhiány már az oktatás eredményességét is komolyan veszélyeztette. Ideiglenes megoldásként 1912-ben az iskola udvarára felállítottak egy 8 tantermes barakképületet, melybe a leánytanulók költöztek át.
Az 1922-23. Tanévtől Gazdasági Kisegítő iskola funkcióját is betöltötte. Délutánonként és gyakran hétvégéken (amikor a munka úgy kívánta) mezőgazdasági tanokra oktatta diákjait, miközben valós gazdasági tevékenységet is folytatott. Az értékesített termények árát, valamint a méhészkedésből befolyt összeget a környék szegényeinek beiskoláztatására fordította az akkori kuratórium. Évente 20-66 diák részesülhetett tankönyv árkönnyítésben, vagy akár elengedésében.
1928-ban az iskola diákjaiból megalakult a KTK (Kőbányai Testgyakorlók Köre) nevű sportegyesület, amely több átalakuláson átmenve Lombik néven működött tovább. Az 1932-33-as tanévben 23 osztály tanult 19 tanteremben.
1934-ben végképp bezárták a barakképületet, majd a bontásakor az ép ablakok az akkor létesülő Sibrik iskolába kerültek.
A háború utolsó évében a német hadsereg települt be az iskolába, az oktatás addig az Óhegy utcai iskolába folyt. A bombázásokkal tarkított tanítás jó része a Conti Kápolna alatt húzódó légoltalmi helyeken történt.
Iskolánk működése 1945-től a rendszerváltásig
1945. március 5-én részlegesen megindult a tanítás. A tornatermen kívül pusztán a tetőtér sérült csak meg a háború alatt.
A tanulói létszám növekedésével párhuzamosan egyre több tantermet állítottak helyre, így az osztályokat is szét tudták bontani. 1945 szeptemberében már 9 osztályt indítottak /4 fiú, 4 lány és 1 vegyes / 266 tanulóval.
Az 1946-47-es tanév folyamatosságát rendre megzavarta a szénhiány. Ebben a tanévben már VII. osztályig történt az oktatás.
Az 1947-es körzetmódosítás után az iskola beírási körzetéből az V-VIII. osztályos általános, valamint népiskola VIII. osztályos leány tanulói a X. kerület Ihász utca 27. Általános Leányiskolába, a népiskola VIII. osztályos fiú tanulói pedig a X. kerület Kápolna tér 4. Általános Iskolába kerültek. Ennek a rendeletnek az értelmében az iskolában csak alsó tagozatos oktatás folyt évekig.
1948 idején, az iskolától elcsatolták a korábbi gazdasági kertjét, a már korábban folytatólagosan megnyitott Gergely utca vonaláig korlátozták területét.
1951-52 telén nagy gondot okozott az iskola fűtése, többször is veszélyeztetve volt a tanítás folyamatossága. A magas osztálylétszámok okán szükségessé vált az iskola bővítése. Több terv közül egy új épületszárny hozzáépítését látták jónak a felügyeleti szervek. Az új épületrész mellett a korábbi "anyaépület" is jelentős átalakítást nyert, 1958-as tanév már a megváltozott és az azóta is alapjaiban változatlanul működő új és megújult régi épületegyüttesben történt.
Az előirányzott 4 tanteremmel szemben 7 tantermet létesítettek, mivel felszámolták a szolgálati lakásokat. A korszerű előadó, napközi, tálaló, úttörőszoba mellett 5 tanterem óriási javulást eredményezett. A Kada utcai iskola a kerület egyik legnagyobb iskolájává vált ebben az időszakban. 1958-ban egy újabb karcsúsítás okán az iskola területéből közjátszóteret rekesztettek el, a Kada-Gergely utcák sarkán, amelyet az 1985-ös felújításkor kapott vissza az iskola.
Számos hullámban az iskola épületében már a sokadik generáció diákjai élhették át az első osztályosok izgatott várakozását, s a nyolcadikosok szívszorító ballagását.
1971-ben megemlékeztek az iskola 75 éves fennállásáról. A nyolcvanas évek közepére technikai megújulás vált szükségessé. Elavult fűtésrendszer, a felázásos falak, világítás, tornaterem mind-mind me űgifjodásra vártak, ami az 1985-ös év őszére mind meg is valósultak. A felújítás után végül is jelentősen javultak az oktatás feltételei.
Az 1986-87. tanév elején megalakult a Kada DSE (Diák Sportegyesület) 4 szakosztállyal: kosárlabda, tenisz, turisztika és röplabda. A gyerekek örömmel vették ezt a kezdeményezést, és igen nagy számban váltottak tagsági igazolványt.
A tanév befejezése előtt a patronáló üzem /Kőbányai Gyógyszerárugyár/ támogatásával videóhoz jutott az iskola. (az első viderecorder)
A rendszerváltás nyomán az iskola oktatási struktúrája is lassan átalakult. Önálló gazdálkodású intézménnyé vált, "Összefogva az iskoláért" alapítvány jött létre, és felvette a Kada Mihály Általános Iskola nevet.
Az alapítvány kirándulásokat támogat, az elsősöknek "Kadás " köpenyt biztosít, a diákok tanulmányi versenyeit jutalmazza, a játszó udvar megújításában vállalt szerepet, sok egyéb más tevékenysége közepette.
1990-ben a diákok, tanárok, szülők összefogásával az iskola pincehelyiségeinek jórészét használhatóvá téve, büfével és szabadidős helyiségekkel bővítették az iskolát. 1992-ben további bővülésként könyvtárszoba létesült egy korábbi gondnok helyiség kialakításából.
Jelenlegi iskolaigazgatónk Hanczné Szmilkó Katalin 1995 szeptember elsején állt szolgálatba. 1995 őszén tanár-diák találkozóval, 1996 márciusában nagyszabású kiállítással ünnepelte iskolánk 100 éves évfordulóját.
Az intézmény munkájának irányítása tovább erősítette a "kadás" hagyományokra építő, családias jellegű, de erős képzést biztosító arculatot.