Halas és Környéke Méhészeti Egyesület 2.55

A halasi méhészközösség története



A Halason és környékén mindig nagyon sokan foglalkoztak méhészkedéssel különféle méretekben, néhány családtól az 50-60 családig.

A környezeti és természeti adottságok tették lehetővé a nagyobb létszámú méhészkedést. Hiszen akácos erdő is viszonylag sok volt, a kutyatej is kellő terítettséget adott, illetve a nyolcvanas évek elejétől egyre inkább terjedt a szíriai selyemfű vagy vaddohány, mely kitűnő mézelő növénynek bizonyult, nem beszélve a telepített szántóföldi olajnapraforgó termesztés elterjedéséről.

A halasi közösségben igény volt a szervezett formában való közösségre, mézértékesítésre, így az országszerte megalakuló ÁFÉSZ-okhoz tartozó szakcsoportok alakultak többek között Baján is, ahova a szakcsoportokba bekapcsolódó halasi méhészek is tartoztak egészen 1975-ig, amikor a kiskunhalasi méhészek kiváltak a bajai csoporttól és saját vezetőkkel igyekeztek képviselni az ágazatot, az élet adta eseményekkel szemben vagy mellett.

Ez a szervezeti forma egészen 1984-ig tartott, mikor az országban megalakult A Magyar Méhészegyesület, ekkor Bács-Kiskun megyében is létrejött a megyei szervezet és ezen a köteléken belül a kiskunhalasi helyi csoportja, amely már 100 feletti tagot számlált.

Az egyesület létszáma és a méhcsaládok száma az évek során folyamán mindig változott a különböző méztermelést segítő vagy serkentő döntések és lehetőségek következtében, de jellemző volt mindig a méhészek nagy érdeklődése a szervezett programokra illetve előadókra.

Az egyesület mellett párhuzamosan működött a kiskunhalasi ÁFÉSZ által szervezett szakcsoport, melynek fő feladata a mézfelvásárlás volt, ez egészen a rendszerváltásig tartott, amikor is ez a fajta mézvásárlás szervezése felbomlásra került, és a napjainkra jellemző módozatok kezdtek kialakulni.

A halasi közösség egyik jelentős eredménye, hogy a halason működő felvásárló Rédei Ferenc jóvoltából került a selyemfű méz, mint fajta méz elkülönítésre és kezdődött meg az önálló felvásárlása a „Hungaronektár” részéről.

Az országos szervezet alá való betagozódásunk egészen 2005-ig tartott, mikor a közösség úgy határozott önálló szervezet ként kíván tovább tevékenykedni, és megalakult a Halas és Környéke Méhészeti Egyesület, mely az országos szervezet tagja ként, de saját képviselettel végzi feladatát.

Az egyesület jelenlegi tagjai a Kiskunhalasiakon kívül a környező települések úgy mint Kunfehértó, Csávoly, Kisszállás, Tompa, Imrehegy, Balotaszállás, Kecel, Soltvadkert, Jászszentlászló, Zsana, Pirtó, Szank, Kelebia, Csikéria, Kiskunmajsa, Forráskút, Kaskantyú, Harkakötöny, Fülöpháza, Bácsalmás, Páhi méhészeiből szerveződik.