Gyerekesély Program Sarkad 2.7

TÁMOP 5.2.3 Gyerekesély projekt

A kormány 2007 őszén – gazdasági, társadalmi, infrastruktúra-ellátottsági mutatók alapján – meghatározta a 33 leghátrányosabb helyzetű kistérséget, és döntött ezek komplex programmal történő fejlesztésének szükségességéről. A kistérségeknek 2009 január végéig kellett benyújtaniuk a végleges, komplex projektcsomagot melynek megvalósításához egy elkülönített keret – 96,9 milliárd forint – állt rendelkezésre a kistérségek a saját keretére meghatározott tervezési módszertant és feltételeket követve szabadon tervezhetett, a minőségi alapkövetelmények elérésén túl nem kellett más, fejlettebb térségek projektjeivel versenyezni. Ezen programcsomag része volt a „Gyerekesélyes” projekt.

Magyar Tudományos Akadémia Gyerekszegénység Elleni Programiroda (MTA GYEP) által – kormányzati felkérésre - 2006-ban kidolgozott Gyermekszegénység Elleni Nemzeti Programhoz 2009-ben 5 kistérség, majd 2010-ben további 6 kistérség csatlakozhatott – köztük a sarkadi kistérség is - a TÁMOP 5.2.3. kiemelt program keretében.

A program legfontosabb célja, hogy egy a gyermekből, a gyermek szükségleteiből kiinduló fejlesztési modellt kínáljon, amely fejlesztés azonban az egész környezetre hat.

A Sarkad és környéke Többcélú Kistérségi Társulás hosszas előkészítés és megalapozott szakmai döntések alapján elkészített és 2011. november 30-án benyújtotta az Új Széchenyi Terv Társadalmi Megújulás Operatív Program támogatási rendszeréhez a helyi szükségletekre épülő komplex pályázati programot tartalmazó anyagát. Az "Együtt gyermekeink jövőjéért"- a Sarkadi Kistérség integrált programja című TÁMOP-5.2.3-A-11/1-2011-0002 kódszámú társulási pályázatot 2012. május 31-én, az Irányító Hatóság 100 %-os támogatási mérték mellett, 540 805 287,- Forinttal támogatta, melynek megvalósítása 2012. augusztus 1-jével vette kezdetét.

A 11 települést érintő három éves kistérségi program a gyermekszegénység csökkentését tűzte ki feladatául. A projektben tervezett 17 kötelező és 10 választható programelem többnyire kistérségi szintű, a helyi humán erőforrás kapacitását figyelembe véve szakaszos megvalósítással került megtervezésre, melyben a meglévő szolgáltatások hatékonyabbá tételét és hiányzó szolgáltatások bevezetését céloztuk meg a fenntarthatóságot szem előtt tartva, mivel a térségben igen magas a munkanélküliek száma, a cigány népesség aránya, a hátrányos és halmozottan hátrányos helyzetű gyermekek száma.