A középkorban majorságok voltak a területén. A XVIII. század végén alakult ki egy kertes település a mai Ráday és Lónyay utcák környékén, amely az 1799. évi dunai árvíz áldozatává vált. A házakat vályogból építették újra, ám 1838-ban az újabb, még nagyobb árvíz ezeket is elpusztította. 529 házból csak 19 maradt meg. Ezt követően a parton gátat emeltek, a legalacsonyabban fekvő részeket feltöltötték és a házak ekkor már téglából és kőből épültek újra. A 19. század második felében nagyarányú iparosítás kezdődött: ide települt a legnagyobb vágóhíd, öt malom létesült, és a parton felépültek a Közraktárak, illetve a századfordulón a Központi Vásárcsarnok. A kerületben épült fel a Mária Valéria-lakótelep, amelynek helyén létesült a József Attila lakótelep.