Császárfa - Paulownia tomentosa 2.21

A császárfának, latin nevén Paulownia Tomentosának Magyarországon jónéhány idős példánya található. Láthatjuk Budapesten, a villányi úti Budai Arborétumban, de számos más parkban és arborétumban is felfedezhetünk egy-egy óriásira nőtt, terebélyes példányt belőle. Évtizedekkel ezelőtt ezeknek a példányoknak a telepítésénél pusztán a kuriózum játszott szerepet, mert a császárfa termetével és április-május környékén nyíló, illatos liláskék bugavirágzatával vitathatatlanul egyedi jelenség. Termése is érdekes, aranybarna színű, hosszúkás alakú, felnyíló toktermés, ami szintén érdekességnek számít felénk.
Kínában termesztésének ősi hagyománya van, minden lánygyerek születésekor a szülők egy császárfát ültettek, majd mikor a lány felcseperedett, és eljött a menyegző ideje, a kivágott fából készítették el a hozománynak szánt bútorokat és háztartási kellékeket. Ebből a kínai példából is kitűnhet a császárfa egyik legjelentősebb tulajdonsága, a rendkívül gyors növekedés.
A gyors növekedés az egyik alaptulajdonság, ami miatt a császárfa mára olyan fontossá vált a köztudatban, illetve ami miatt ilyen nagyfokú érdeklődés kezdte övezni.
A mezőgazdasági szaksajtó egyre nagyobb hangsúlyt fektet az energianövények felkutatására, az alternatív energia utáni kutatások pedig mindenre kiterjednek, amivel Földünk fogytán lévő energiakészlete pótolhatóvá válna. Egy ilyen potenciális lehetőséget ismertek fel a császárfában, mert gyors növekedéséből adódóan a nagy mennyiségű faanyag felhasználhatóvá válna úgy tüzelésre, mint bútorgyártásra és építőipari feldolgozásra is. Ezen felül a lombozatot is hasznosítani lehetne akár zöldtrágyaként, de állatok takarmányozására is.
A kutatások már több mint fél évszázada folynak úgy Kínában, mint az Amerikai Egyesült Államokban, és mindkét ország határozottan jó eredményekről számol be. Kínában több millió hektáros császárfa ültetvényekkel próbálják orvosolni a csökkenő erdők miatt felmerülő környezeti és gazdasági problémákat.