A századforduló bútorai, tárgyai polgári otthon hangulatát árasztják. Nyáron akár a borpincét idéző flasztertéglás kerthelyiségben, zordabb időkben akár az étteremben nyílik alkalom hosszú ebédelésre, vacsorázásra a kitűnően képzett személyzet diszkrét előzékenységével kísérve.
A tűzhelyen rég elfelejtett ízek kelnek életre. Éhünket elöljáróban libatepertővel, hozzá friss kenyérrel, lilahagymával, házi füstölésű pácolt marhanyelvvel, hozzá tejszínes tormával, szomjunkat kitűnő villányi borokkal csillapíthatjuk.
Aztán jöhet mondjuk a messze földön híres Fülesleves, vagy Jókai bableves jófajta házi füstölt kolbásszal tejfölösen. Utána Borjúcsülök kemencében sütve vele sült burgonyával, a nagyétkűeknek Szárnyaslakoma, vagy a Sertéstál – óriási fatálon, díszegyenruhás szakácsok által felszolgálva – nyolc-kilenc éhes gyomrot kitöltendő. Ha marad szusz a házilag készített Tiramisut a világért se mulasszuk el