Aranyhegy 3.01

Aranyhegy Budapest egyik városrésze a III. kerületben. Nevét a 177 m magas Arany-hegyről kapta.FekvéseHatárai a Saroglya utca, Budapest 1949. december 31-i határai a 112-ik és 119-ik határkövek közt, Aranyhegyi út, Budapest–Esztergom-vasútvonal, Óvár utca, Naszád utca, Kilátó utca, Saroglya köz, Saroglya utca.Az Ürömi-hegy, Péter-hegy és az Arany-hegy alkotják Óbuda északnyugati-északi dombságait.TörténeteAz Arany-hegyen – a környező területekkel együtt – a 18. századtól foglalkoztak szőlőműveléssel. A művelést a „braunhaxlerek” (barnalábúak) végezték. A gúnynevet a környékbeli németajkú lakosság akasztotta a hegyeken dolgozó emberekre, akik feltűrt nadrágjaikban „annyit kapáltak, hogy mindig barna volt a lábuk”.Az Arany-hegy déli lejtőjén bolgárkertészet is működött, egészen az Arany-patakig, az (jelenleg Aranyvölgy utca).Akár Aranyhegyen is épülhetett volna a Nemzeti Stadion. A tervezők a hegyoldalba vájták volna stadion lelátóját, mintegy felelevenítve az ókori amfiteátrumok formáit. Az „Aranyhegyi Stadiont” Árkay Bertalan és Bierbauer Virgil 1933-ban készített tervei alapján építették volna fel a 177 méter magas, szabályos formájú Arany-hegy keleti lejtőjébe vágott 72 ezres (szükség esetén 120 ezresre bővíthető) lelátóival. A komplexum egyenként 15-20 ezres tenisz- és úszóstadiont is tartalmazott volna.1925–1945 között létezett az Aranyhegyi téglagyár, az Aranyvölgy utca 10. számnál, az Aranyvölgy utca és Taliga utca találkozásánál. Ez ma családi házakkal beépült terület.A városrész területén, a Bécsi út és a Szőlővész utca kereszteződésénél található az 1886-ban épült Külső Bécsi úti Jézus Szent Szíve kápolna.