Acsaújlaki Patay Kastély 4.56

Az acsaújlaki kastélyt 1907-1910 között építtette a magyarországi evangélikus egyház akkori egyetemes felügyelője, báró Prónay Dezső lánya, Iphigéne és újdonsült veje, Patay Tibor vármegyei főispán számára a Sápivölgyi majorban. A kastély az ötvenes évek államosítását követően 1986-ban az egyik legelső hazai kastélyszállóként nyílt meg. A rendszerváltást követően magántulajdonba került, új tulajdonosa a legmagasabb igényeket kielégítő módon alakíttatta át és újíttatta fel, az eredeti elrendezést megőrizve, belső szerkezetileg azonban teljesen átalakítva.


Az Acsa-újlaki kastély építészeti kialakítása a középkori várjelleget hangsúlyozza. Az építtető mintaképe a régi acsai kastély. A kastély az ún. saroktornyos típusúak közé tartozik, amely megoldás a felvidéki késő reneszánsz várkastélyokra jellemző. Erre utal a oldalszárny reneszánsz pártázata is. Az archaizálás az épület szerkezeti megoldásait is jellemzi, a falak szokatlanul vastagok, és minden szinten téglaboltozatos födémek készültek.
A kastély belső kialakítására már a kényelem és a reprezentáció mértéktartó barokkos megfogalmazása jellemző.
A kastély főépületből és oldalszárnyból áll, a főépületben földszint és két emelet, valamint padlás helyiség található, míg az oldalszárnyban földszint és padlástér van. Az épület teljes egésze alápincézett.


A főépületben a felújítás során king-size lakosztályok, öltözőszobák, vendégszobák, fogadóterek, szalonok, könyvtár, konyhák, étkezők, valamint az ezeket kiszolgáló vizes helyiségek lettek igényesen kialakítva. Az oldalszárnyban elsősorban a kiszolgáló személyzet részére kialakított helyiségek, kondicionáló terem, illetve újonnan létrehozott belső medence és szauna találhatók, ezen felül külső medence és hozzá tartozó kültéri jacuzzi is épült.