Nehéz időszakkal a hátunk mögött, ma már boldogan tartjuk kezünkben gyermekeinket. Átgondolva azokat az elmúlt heteket, hónapokat még mindig beleborzongunk, és állandósult kérdések, kételyek kavarognak a fejünkben, a dilemma, a szorongás családtagunkká vált, állandó „nemkívánt” vendég otthonainkban. Az ok – okozat, a miértek már nem számítanak, ők korábban érkeztek, és mi felkészületlenek, és ijedtek voltunk és sokszor vagyunk a mai napig. A szakirodalom, a baba-mama magazinok, nem ilyennek ábrázolják az első napokat, és az önfeledt boldogság sem csordult túl lelkünkben. Koraszülött gyermek szülei vagyunk.
A kisbabánk nem a csupa – csoda rózsaszín/ illetve kék bababirodalmat vette birtokba pár nappal a születése után, és nap-nap után sem minket látogatnak a könnybelábadt szemű nagyszülők. A látogatók mi vagyunk… a falak fehérek, gépek sípolnak, csak néha - néha hallunk vékony kis nyüszítő hangokat. Hosszas előkészületek után csak napokkal, hetekkel később vehetjük kezünkbe kincsünket.
Az otthonunk ekkor már a Szegedi Tudományegyetem Koraszülött Intenzív Osztálya. Más néven a „PIC”. Mi máshogy látjuk, nem adatokban, százalékokban gondolkodunk. A száraz tények nem jutnak eszünkbe visszagondolva az ott töltött időszakra. Ebben az esetben mégis szükséges elmondani, minek voltunk/vagyunk részesei, és hol adatott meg az esély a szülővé váláshoz, az újrakezdéshez, illetve sokszor újra, és újra felállva a folytatáshoz.
A Szegedi Gyermekklinika Koraszülött Intenzív osztályán a kissúlyú koraszülöttektől az érett, fertőzésben vagy sebészeti beavatkozást igénylő fejlődési rendellenességben szenvedő betegeket látják el.Osztályunkra a Szegedi Újszülött Életmentő Szolgálat segítségével a dél-alföldi régióból érkeznek újszülöttek.