Agárd 3.14

Agárd egy település Fejér megye Gárdonyi járásában, a Velencei-tó déli partján, Székesfehérvártól 15 kilométerre keletre. Közigazgatásilag Gárdonyhoz tartozik. Agárd könnyen megközelíthető vasúton (Budapest–Székesfehérvár-vasútvonal) és közúton (7-es főút, 6212-es közút) egyaránt. Agárd első okleveles említése 1193-ból származik. A település Gárdonnyal együtt viszonylag jelentéktelen maradt egészen a 20. századig, amikor az üdülőkultúra kezdett megerősödni. Az 1960-as években kerültek be az ország legfontosabb turisztikai célpontjai közé.TörténeteAgárd területén bronzkori leleteket is találtak, azonban komolyabb település – eltekintve az országos jelentőségű dinnyési vaskori leletek által feltételezettől – nem volt a tóparton, mivel a külvilág felé csak délről nyitott területen nem túl jó minőségű, szikes talaj volt. Agárdpuszta első okleveles említése 1193-ból való, ekkor királyi birtok volt. 1543-ban a Székesfehérvárt elfoglaló törökök feldúlták Agárdot és Gárdonyt, a környék elnéptelenedett. 1579-ben Jakusits Ferenc kapta meg Agárdot, akinek fia a jezsuita rendnek adományozta azt. 1684-től, a török kiűzésétől kezdve folyamatosan betelepítések történtek a pusztára, amely immár a fehérvári kanonok tulajdonát képezi. Gárdony közben Adony fennhatósága alatt stagnált.