Kaposvár az én városom 3.06

Kaposvár (németül Kopisch, Ruppertsberg, Ruppertsburg, horvátul Kapošvar, Kapuš, Kapušvar, szlovénül Rupertgrad, törökül Kapoşvar, szerbül Капошвар, Kapošvar) Somogy megye dinamikusan fejlődő székhelye. Mérete alapján Magyarországon középvárosnak, európai szinten kisvárosnak tekinthető. Népessége 70 ezer fő, 150 ezres vonzáskörzettel. Egyetemi város. 2008-ban a Magyar Televízió közönségszavazásán elnyerte Az Év Települése címet.

Fekvése:

Kaposvár a Kapos folyó két partján, a Somogyi-dombság területén fekszik, csodálatos környezetben, a Zselic lankái között. Déli részén húzódik a Zselici Tájvédelmi Körzet. A város, az ókori Rómához hasonlóan, hét dombra épült. Északi részén található a 8 km hosszú Deseda-tó, a közel 30 hektáros arborétummal. A Balaton 50 km-re, a Mecsek és Pécs 60 km-re, Budapest 190 km-re van a várostól.

Története:

Kaposvárt és környékét tízmillió évvel ezelőtt a Pannon-tenger borította. A jégkorszakot követően alakult ki a térség mai domborzata. A város területe már az i. e. 5. évezred környékén lakott volt. I. e. 400 körül kelta népek telepedtek le a vidéken. A mocsaras környéket elkerülték a fontosabb ókori útvonalak, így a rómaiak és az avarok jelenléte nem volt jelentős

A honfoglalás után:

Az I. István király által 1009-ben kiadott pécsi püspökségi alapító levélben már szerepel a Kapos (latinul: Copus) név. 1061-ben Ottó, somogyi ispán a mai város közigazgatási határain belül, Zselicszentjakabon bencés monostort alapított. Az egyházi központot gyakran keresték fel királyok, a látogatások sietették a település fejlődését.

A török uralom idején:

A 14. században építették fel Kaposvár várát a Kapos folyó mentén. A négyzetes alaprajzú építményt a 15. században építették át földvárból kővárrá, négy bástyája a 16. században épült. A törökök terjeszkedése miatt később felértékelődött a kis erődítmény szerepe. Nehéz volt a területet megközelíteni, így a menekülők számára a vár menedéket jelentett, a törökök azonban 1555-ben ötnapi ostrom után elfoglalták. 1558-ban Kaposvár mezővárosi jogot kapott. A város 131 év után, 1686-ban szabadult fel a török uralom alól. A háborúskodások következtében a vár állapota erősen megromlott, 1702-ben rombolták le I. Lipót magyar király parancsára, megmaradt romjait 1931-ben bontották el. Ma két bástya maradványa látszik, illetve a délkeleti körbástya és a délnyugati négyszögletes saroktorony is a felszínen van.

A város újjászületése:

A várost a 18. században újjáépítették a vártól északra fekvő, magasabb területen. 1690-től az Esterházy család birtokaihoz tartozott, akik a somogyi birtokaik központjává tették, így a település gazdasági és közigazgatási szerepe egyre növekedett. 1749-ben Somogy megye székhelyét is itt rendezték be. A megyeszékhelyre költözők jó része iparosokból és kereskedőkből állt, akik elindították Kaposvárt a polgári fejlődés útján. A lakosság folyamatosan nőtt, felépültek a fontosabb közintézmények. A kiegyezés után megindult a város életének intenzív fejlődése, melynek eredményeképpen 1873-ban rendezett tanácsú várossá nyilvánították. A következő években sorra épültek fel az ország más részeivel való kapcsolattartást elősegítő vasútvonalak, Kaposvár jelentős ipari várossá fejlődött (cukorgyártás, gépgyártás, vágóhíd). 1891-ben 1443 ház állt a városban.

20. század:

A 20. század elején Kaposvár egyike volt azon kevés magyarországi városnak, amely már rendelkezett vízvezetékkel. Aszfalt és makadám burkolatú utcáiban villannyal világítottak. 1911-ben nyílt meg a híres Csiky Gergely Színház, amelynek társulata az 1970-es évek elejétől a magyar színházi élet meghatározó társulata lett. A város területe folyamatosan nőtt, 1950-ben hozzácsatolták Kaposszentjakabot, 1973-ban Kaposfüredet, Toponárt és Töröcskét. Lakóinak száma megháromszorozódott, a 70-es évek végén elérte a 75 000 főt. Kaposvár 1990 óta megyei jogú város, 1993-tól püspöki székhely.

Az új évezredben:

2000. január 1-jén a korábban is itt működő agrártudományi egyetem és tanítóképző főiskola összevonásával megalapították a Kaposvári Egyetemet. 2003-ban dísztérré alakították át a Kossuth teret, ami ma a város egyik fő látványossága. 2008-ban a Magyar Televízió közönségszavazásán Kaposvár elnyerte Az Év Települése címet. A város ma is dinamikusan fejlődik.
2011. június 4-én felavatták a település rovásos helynévtábláját.

Oktatás:

Kaposvár iskolaváros és egyetemi város. A megyeszékhelyen közel 20 általános iskola és ugyanennyi középfokú oktatási intézmény működik, ezekben összesen 18 000 diák tanul. 2000. január 1-jén az agrártudományi egyetem és a tanítóképző főiskola összevonásával megalapították az azóta kibővített Kaposvári Egyetemet, amely az ország egyik legmodernebb felsőoktatási intézménye. Ezen kívül a Pécsi Tudományegyetem Egészségtudományi Kara is üzemeltet képzési központot a városban.

Regionális szerepe:

A 82-es telefonkörzet kapcsolási központja
Dél-dunántúli regionális igazgatóságok (állami hivatalok, vállalatok, magáncégek)

Népességi adatok:

Kaposvár népességének alakulása 1850-től napjainkig
Év Fő
1850 4 638
1891 12 544
1900 18 630
1910 24 572
1920 30 096
1930 33 226
1941 33 515
1949 33 535
1960 43 428
1970 60 937
1979 74 101
1980 72 374
1990 71 788
2000 66 411
2010 68 018

A város kulturális élete:

Kulturális intézmények:

- Csiky Gergely Színház
- Kaposvári Roxínház
- Együd Árpád Művelődési Központ és Alapfokú Művészet Oktatási Intézmény
- Somogy Táncegyüttes (A Somogy Megyei Népi Együttes jogutódja)
- Kaposvári Szimfonikus Zenekar
- Liszt Ferenc Zeneiskola
- Kaposvári Egyetem
- Füred Rock Szín Kör (FRSZK)
- Szivárvány Kultúrpalota

Főbb programok, állandó rendezvények:

- Kaposvári Tavaszi Fesztivál
- Festők Városa Hangulatfesztivál
- Kaposvári Nemzetközi Kamarazenei Fesztivál
- Kaposvári Farsang - Dorottya Napok
- Szentjakabi Nyári Esték
- Nemzetközi Lovasíjász Verseny a Kassai-völgyben
- Káposztás Ételek Gasztronómiai Fesztiválja
- Kaposvári Mézfesztivál
- Országos Nóta- és Népdaléneklési Verseny
- Youth Football Festival
- Csiky Gergely Színház előadásai
- Kaposvári Roxínház előadásai
- Somogy Táncegyüttes műsorai

Bath, Anglia (1989)
Csíkszereda, Románia (1990)
Darhan, Mongólia
Glinde, Németország (1990)
Kapronca, Horvátország (1995)
Rauma, Finnország
Saint-Sébastien-sur-Loire, Franciaország (2002)
Schio, Olaszország (1990)
Tver, Oroszország (1995)
Villach, Ausztria
Mostar, Bosznia-Hercegovina