Bajaszentistván 2.63

Bajaszentistván egykor önálló település, ma Baja városrésze a Duna bal partján, a városközponttól északra az 51-es főút mentén.TörténeteNevében a baja rész törökül bikát jelent, de ez valószínű, hogy csak Baja közelsége miatt ragadt rá. A szentistván rész az első magyar királyra, és arra utal, hogy keresztény népek lakták a falut. Kákony és Pandur községeket az áradások miatt magasabb helyre, a mai Bajaszentistván területére költöztette a kalocsai érsek.Hajdanán az erősen katolikus bunyevácok lakták, majd később kis számban magyarok, németek és zsidók is megtelepedtek a faluban. A magyarság részaránya a teljes lakosságból 1900-ban még alig több, mint 50% volt, de 1930-ra már 80% körül járt. Jelentősen mutatva a bunyevácok magyarság iránti vonzalmát, vagy rejtőzködő identitását. Erre és a Horthy alatti magyarosításra utal a templom melletti 2002-es állítású háborús emlékkereszt névsora is. 1918-ig, majd 1921 és 1930 között Pest-Pilis-Solt-Kiskun vármegye Kiskőrösi járásához tartozott. A legfőbb birtokos a mindenkori kalocsai érsek volt.