A gondolkodásterápia a filozófiában és később a pszichológiában kialakult terápiás hagyományon alapul, melyek az európai filozófia két és fél ezer év alatt felhalmozott elméleti tudásából és a pszichológia tapasztalati-kísérleti eredményeiből tevődik össze. Elméleti kiindulópontja az ember individuális egysége: az érzékelés, gondolkodás és cselekvés egymáshoz kapcsolódó hármassága. Praktikusan a terápia lényegét a gondolkodás megváltoztatása, rajta keresztül az életminőség és a cselekvési stratégiák fejlesztése adja. Mivel a kognitív aktivitás befolyásolja a viselkedést, a gondolkodás pedig megfigyeléssel kontrollálható és megváltoztatható, ezért a kognitív (gondolkodásbeli) változáson keresztül elérhető a kívánt viselkedési változás.